-Azt tudod,hogy nekünk van egy közös fiunk?-kérdezte egy augusztusi napon, a Gloße Street-en egy lány,akivel véletlenül összefutott.A szőke lány,akivel 9 évvel korábban találkozott utoljára.

Tom Kaulitz,miközben beszélgetünk,a földet nézi és a slusszkulcsát babrálja.A fülledt júliusi kánikulában remegés szalad végig a karján.Azt mondja,egész életében ugy érezte magát,mint aki rossz fát tett a tűzre.Bár ebben lehet hogy fiatalkori életmódja játszott igazán nagy szerepet. A története azok közé tartozik, amelyekről azt szoktuk mondani, hogy csak az élet képes produkálni őket.
Mialatt a ma 42 éves,még mindig a zenei élet egyik közledvelt figuráját hallgatom, valami furcsa hitetlenség kerít hatalmába.Mindvégig azt gondolom, hogy ilyen nincs,a férfi ezt a mesét csak kitalálta.Csak amikor a fényképeket az asztalra rakja,saját egykori és kamaszkorú fia halála előtt készült fotóit,akkor döbbenek rá,minden igaz. Ugyanaz a szem,ugyanaz az arcél,ugyanaz a bujkáló szomorúság.

---

A történet kezdetén,20 évvel ezelőtt,a hosszú hajú,hosszú combú,karcsú és titokzatos szőke lány ugy sétált be Tom életébe,ahogyan a filmsztárok szoktak az édeskés hollywoodi forgatókönyvel alapján.Illata vonzotta magához a férfit,aki akkor még - mondhatni - fiú volt.Tom amugy se dobta volna félre rocksztár életét, főleg nem egy ilyen nő kedvéért.Néhány bujkálós,zaklatott szerelmes együttlét után ez a szőke lány ahogyan besétált,ugy távozott Tom életéből.Ő akkor még nem foglalkozott ezzel,örült a fiatalságának és a sikerének a lányok körében.
Aztán ahogy alábbhagyott a sztáréletmód , nem tűntek el a köztudatból,de nem is szerepeltek annyit a reflektorfényben. Tom,talán a fiatalkori életmódja miatt, soha nem talált magához illő, hosszú távú barátnőt.Mégnem az a bizonyos szőke hajú lány be nem csengetett.

-Mintha most lenne..-meséli a férfi.- Akkor még a banda közösen egy házban lakott ami stúdió is volt.Ott állt az ajtóban és halálsápadtan,s azt kérdezte hogy elveszem e feleségül.Dehogy!- válaszoltam hirtelen jött zavaromban. Egész életemben ettől rettegtem,hogy egyszer csak valaki a régmúltból visszajön és össze akarja velem kötni az életét.S még azt is mondtam neki,:Nem értem hogy mit akarsz,hisz nem is ismerlek.Akkor rontottam el végleg az életemet!Honnan tudhattam volna,hogy a fiammal terhes??Úgy emlékszem akkor felhúzta a vállát,bólintott,megfordult és elment örökre.Néhány hétig aztán próbáltam keresni,de eltűnt.Évekig nem találtam meg. 3 hónappal azután, megismertem a feleségem.1 évre rá össze is házasodtunk.Közös gyerekünk azonban nem tudott foganni.Cukkoltak is emiatt a tagok..:Nézdmár' tizenéves korodban elhasználtad minden anyagodat!:)
Azt hittem a szőke lányt végleg elfelejtettem.Mígnem egy napon,azon az augusztusi napon a Gloße Street-en össze nem futottunk.Rám nézett,és azt mondta: Tom,ugye tudod,hogy nekünk van egy közös gyermekünk?..Egy közös fiúnk??De ahogy kimondta meg is bánta.Kérdésemre, hogy a fiú mikor született,ma már tudom, szándékosan hazudott.Azt mondta, 2025 októberében.Felírta egy cédulára a telefonszámomat,s azt igérte, hamarosan jelentkezik.